Azt hittem végre vége...
De nem! Nekik nem elég, hogy bezáratták a pékségünket, és most a tartalékainkból kell élnünk. Édesanyámék próbálnak spórolni, amin csak lehet. Többek között Róza ruháján, amit az eljegyzési partijára néztünk. Pedig olyan gyönyörű volt... Hosszú, rózsaszín csipkés és nem lehet az övé. A rohadék kormány miatt...
Mióta bevezették a csillagot minden ember megbámul az utcán, azt hittem ennél rosszabb nem lehet. Ámde az iskolában szokatlan dolog történt: engem és Annát külön ültettek a többi lány padjától. Ebédkor pedig szintén külön ültünk, de nem csak mi hanem más lányok is. egy közös volt bennünk: a sárga csillag.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.